Természet úrnője

"A természet nem felejt"

Kis, szelíd ártatlan nyári gyermek. talán ez az első benyomás, mit kelt Lissa. Egészen addig, míg bele nem néz azokba a szemekbe. Azok a szemek, melyek annyi mindent láttak, melyek évszázadok tapasztalatát hordozzák, melyek üresen bámulják a kínzást és kacagva a halált, amelyek már mindent láttak, voltak megtörve és voltak roncsolva, voltak élettel teliek és voltak halottak. Nagyon sok mindent meg lehet változtatni  a testen, de a szemek, azok ellen nincs festék és olló, nincs ruha és piszok, mely eltakarná. Azok a zöld szemek, melyek már mindent láttak. Utána jön a szem alatt lévő tetoválás, melynek jelentése az évek feledésével homályba veszett. Még egy van a vállán, amúgy hibátlan, porcelán fehér bőrrel rendelkezik, melyhez tökéletesen illik az a zabolátlan, vörös haja. Tollak, gyöngyök és fonatok azok, melyeket használ a díszítéséhez. Bár bátran sétál meztelenül is akár, hiszen izmos és formás, de általában a helyi ruhákba bújik, köznépét viselve, nem akar kitűnni tömegből. Inkább a sötétebb ruhákat kedveli, könnyebb beolvadni az árnyékba és nem feltűnő rajta a vér. Illata a különféle kaktuszvirágok, menta, levendula, és gyógynövények egyvelege.

Sárkány. Egy gyönyörű, fenséges zöld sárkány, mely nem nőtt annyira nagyra. De minek is tette volna meg a természet gyermeke, ki fákon mászik, környezetbe olvad és órákig vitorlázik a szél szárnyán. Talán kisebb jóval, mint fajtársai, de ez nem jelenti azt, hogy gyengébb is, Sokkal fürgébb és gyorsabban is repül, könnyebben lovagolja meg a széláramlatokat is a drága. Marmagassága 2 méter, szárnyfesztávolsága jó 15 méter, testhossza meg 9,5 méter. Ő nem a méretekre gyúrt. Különlegessége, hogy levélszerűségben végződik a  farka

Amit mutat : Egy életvidám leányzó, aki pörög és kacag és tréfál és nincsen gondja. Hogy ő gyilkos lenne? Ugyan, nem néznéd ki belőle, de azt sem, hogy orvos, esetleg nagyszerű borász. Maximum azt, hogy kurtizán, de legyünk őszinték, abban a pillanatban szerencsés esetben csak az ökle lendül. Szerencsétlen esetben meg a képessége. Lyssa hirtelen haragú, aki az évek alatt megtanulta lenyelni a békát és néha hátralépni egyet, de nem szereti, nem szereti azt sem ha bekorlátozzák. Volt számító kis ravaszdi róka, volt népművészeti cserépedény, de túl sok minden történt. Mára Lyssa azt az elvet vallja, hogy segít, ha akar, de nem kockáztatja az életét, ha arra kerülne sor, fülét-farkát behúzva menekül el inkább. Bölcs és tapasztalt, tud jó tanácsokat adni, ha arra érdemesnek találja az embert. Mert számára mindenki ember

Vándorlélek

Amikor hat éves voltam, az anyám az ölébe vett, és azt mondta, hogy számára egy csoda vagyok. Csoda vagyok én és az erőm, mellyel a világot is megválthatom, ha akarom. Ha akarom. Megkérdezte, akarok-e hős lenni, akarok-e csatában elhunyni, akarom-e, hogy ezrek énekeljenek legendákat a vörös boszorkányról. Nem emlékszem már, hogy mit válaszoltam, de nem is lényeges. Kicsiként felnéztem a méregkeverő anyámra és sárkány apámra. Akik megéltek egymás mellett, szerelemben és háborúban, megéltek, megmutatva azt a békességet, mely nekem sose meg nem adatott. Meghaltak, ketten, együtt, én meg egyedül maradtam. Árva vagyok, árva is leszek, csak egy gyermek, kinek szülei soha nem élnek újra, ki hontalan, ki bejárhatja a világot és utazhat, amerre csak jár, akkor is csak valaki lesz, ki keresi a honát és meg nem leli. Bármit teszek, csak egy leszek azok közül, kiket hajt a mehetnék, a honvágy. Hiába tudok harcolni mint egy profi és gyilkolni, hiába vagyok tökéletes méregkeverő és orvos, hiába olvastam annyi mindent, hiába tanultam, hiába értek a növényekhez annyira.  Vándorlok, míg világ a világ.

Jó doktor

Alábecsülsz? Becsülj gyermek, becsülj csak alá, hidd el azt amit látsz. Ó, ha tudnád hogy irigyellek emiatt! De elképzelni se tudod, nem tudom milyen érzés elveszteni mindent. Lyssa vagyok, igen kicsiny gyermek, ne félj, lázad hamar el fog múlni. Hogy hogyan is volnék képes meggyógyítani téged? Kérlek, apróság, nem lesz semmi gond. Anyám megtanított mindenre, anyám és  a könyvek. Ne félj kincsem, ez csak egy egyszerű tüdőgyulladás, látod, ennek a magja kell őrölve, ennek meg a nedve, lassan elkészül az orvosságod. Persze hogy tudok sebet fertőtleníteni és varrni, mérget és orvosságot keverni, és nem, hegyikristályom nincs, de rengeteg mag van nálam.

Vörös boszorkány

- Tűnés! Halljátok? Azt mondtam hogy tűnés, vagy megöllek titeket! – Kiáltom teli torokból, kivont karddal állva a három férfi előtt. Egy kard, három ellen, matematikailag nincs esélyem. De tele van gyökerekkel a talaj, én meg mezítláb vagyok. Elhajolok egy nyíl elől, melyet csak az utolsó pillanatban vettem észre, de szegény vállamat felszántja, kevesen múlik hogy ne sikítsak a fájdalomtól. Főleg, hogy rögtön elkezd dolgozni rajta a szervezetem és benne van még a ruhaszövet, mely most a beforró sebben van. A regeneráció hátránya. Koncentrálok, elképzelem és teszek egy lökő mozdulatot a kezemmel, mire a háromból kettőt gyökerek taszítanak el. Nem jó, nem látom az íjászt, ösztönösen nyúlok a fákhoz, hogy hátha valamelyiken van. Puffanást és kiáltást hallok, szóval lerázta. Jól van.
-  Békává varázsollak titeket és megetetlek titeket saját magatokkal, ha nem tűntök el innen! – Fenyegető kiállás, növény mozgatás, hátha eltűnnek.
- Boszorkány
- Veres nőszemély
- Vörös boszorkány!
Menekülnek, elfutnak. Én meg vághatom fel a sebet és szedhetem ki a póló egy részét.

Természet úrnője

- Biztos hogy akarod? Nem lesz könnyű és fájdalommentes a te bőröddel ezt tenni, Ella – suttogja a férfi, aki előtt ülök meztelen felsőtesttel, sápadt arccal. Tudom, hogy mire kértem fel és azt is, hogy miért. Még ha úgy érzem hogy mindjárt taccsolok is, ránézek és bólintok. Kevesen mérgeznék meg magukat önszántukból.
- Igen. Csináld meg kérlek. te vagy az egyedüli, akiről tudom, hogy képes rá, és ne mondd, hogy nem vagy rá felkészülve, mert fel vagy. Szeretnék emlékezni arra, aki voltam és arra, aki leszek. Szeretném, hogy legyen valami látható jele. És nagyon megtetszettek ezek és te vagy az akiben megbízok, szóval kérlek, tedd meg. Ne kelljen könyörögnöm, kérlek – oldalra nézek, ő meg folyamatosan a szemembe néz, tudom, és ez egy kicsit zavaró, hiszen általában az emberek nincsenek erre felkészülve. Nézem, ahogy feláll és int, hogy kövessem.
- Mesélj addig kérlek, Ella. Mesélj magadról, mit csináltál az elmúlt időszakban és feküdj fel az asztalra – ránézek a fém asztalra, melynek a látványától is kiráz a hideg, de megteszem. Ráfekszek és jéghideg. és könnyű lesz róla letakarítania vért.
- Nem láttuk egymást már hat éve, mi? A robbanást mint látod, túléltem. Nem voltam ott, és mikor már repültem a szüleimhez, ők már rég a földben nyugodtak. Halottabbak nem is lehettek volna. Azután kezdtem el vándorolni. Hol itt, hol ott bukkantam fel, mindenféle melót elvállaltam szinte. Voltam bérgyilkos, óvónő, sőt, még a mezőgazdaságot is kipróbáltam. De élek, és most ez a lényeg. Tudok vívni és harcolni – suttogom és nézem, ahogy méri az adagot és elkeveri vízzel. Öt évvel ezelőtt történt a nagy bumm.
- Fenékig – adja a kezembe a poharat, én meg megteszem. Ki fog ütni, és ez a lényeg. Hogy átaludjam míg tetovál. Két dolgot, egyet a szemem alá, egyet a vállamra, mert szükségem van rá, szükségét érzem.

- Köszönök mindent – megölelem, nem engedem és csak lélegzem be az illatát, míg ő simogatja   a hajamat.
- Menj most már Ella, menj. Menj, természet úrnője.

A képessége az életmágia talán egyik legfurcsább keveréke, hiszen regenerációja igen erőteljes, ugyanakkor talán a sárkányságának köszönhető, de meglepően nagy összhangban van a természettel. Képes elsorvasztani és növeszteni a növényeket, mintha csak gyerekjáték volna. Az elmúlt évszázadok alatt rengeteget fejlődött, de érzi, hogy még nem maxolta ki teljesen… Továbbá, mint félig laochra, meglepően könnyen megy számára a sötétbe való beolvadás, félsárkányként meg sárkány alakban tüzet okád.

-

-