Folyóköz

Az emberek területének összefoglaló neve Folyóköz, mely a kontinens középső részén helyezkedik el. Dombos terület, jellemzően sok folyóval, erdővel és kiváló termőfölddel. Ezen a területen emberlakta városokat, falvakat találhatunk.
A területet észak felől a tenger határolja, a keleti oldalról pedig a vámpírok az emberek közvetlen szomszédjai. Nyugat felé haladva azonban eljuthatunk a Romvidékre, melyet tanácsos elkerülni. Folyóköztől délre az Ezeréves Sivatag terül el.
Állatvilága jelentős, a természetes ragadozóktól a zsákmányállatokig minden megtalálható itt. A területen leginkább a lombhullató erdők a jellemzőek.

Az emberek fővárosa, Damarel, Folyóköz középső vidékén fekszik. Nagy múltú város, az évszázadok alatt mindig is az emberek erejének központi forrása volt, a robbanás következtében azonban javarészt elpusztult. Az új várost a régi romjaira húzták fel.
A várost három részre lehet osztani. Az első a királyi palota és a közvetlen környezetében lévő pár ház. Itt leginkább a Kormányzóhoz hű emberek, valamint az igencsak előkelő nemesi réteg fordul meg.
A második rész a belváros, itt találhatóak a boltok, parkok, terek és egyéb szórakozásra alkalmas helyek.
A harmadik rész a külváros. Noha nem különül el élesen a belvárostól, mégis érződik, hogy itt szegényebb családok élnek, akik néha lopással vagy az utcán való koldulással keresik a kenyerüket. E városrész két látványossága a vörös lámpás negyed illetve a rabszolgapiac, ahol mindig nagy a nyüzsgés.
A mára kimondottan emberek lakta város a kormányzó és személyes hadseregének fennhatósága alá tartozik, akik egyáltalán nem tűrik meg a környéken a természetfeletti fajok jelenlétét. Életével játszik, aki ennek ellenére kevert vérűként bemerészkedik.

Folyóköz északi partjainál található Faydale idilli kisvárosa. A város a robbanás után is megtartotta semlegességét. Faydale kimondottan kereskedőváros, vezetését főleg a helyi tehetős családok, klánok intézik.
Diplomáciailag fővárostól függetlenek, nem ártják bele magukat a politikába, így a semleges települések táborát erősítik. Ezt elsősorban katonai erőkkel tartják fent, ugyanakkor másfajúakkal itt sem nagyon lehet találkozni.
Szegénynegyede nincs, először bányavárosként funkcionált, de a táj szépsége miatt a vagyonosabb családok tucatjával vásároltak itt pihenőházakat, aminek a vége az lett hogy az utcaképet szinte egytől-egyig drága épületek, díszes homlokzatok, faragott oszlopok, aranyat érő mestermunkák tarkítják.
Faydale talán az egyik legnagyobb összgazdagsággal rendelkezdő város az egész Folyóközben, túlszárnyalva még a fővárost is, emiatt a közbiztonságra igen nagy súlyt fektetnek, a területi haderő elég jelentős, és nem félnek bevetni a legkisebb zavargások jelére sem.

Acrine, Folyóköz egyik leghírhedtebb települése. Egykor virágzó kisváros volt, ám mára az egyik legjelentősebb törvényen kívüli várossá nőtte ki magát. Érdekes módon a robbanás és az utána következő káosz csak növelte a hírét, s nem utolsósorban a bevételeit is.
Ez a város különleges, nem érvényesek rá a normális szabályok. Nincs közbiztonság, nincs hatóság. Ellenben szó szerint minden kapható, természetesen a megfelelő árért cserébe. A legtöbb kereskedő minden hájjal megkent gazfickó, így egy-egy üzlet olyan lehet, mintha magával az ördöggel kötnénk alkut. Szerencsés esetben itt csupán sok-sok pénz cserél gazdát, és nem a lelkünket zálogosítjuk.
Ide nem ér el a Kormányzó keze, sőt a legtöbben igencsak kormányzóellenesek. A városban minden faj képviselői megfordulnak, senkit nem néznek ki maguk közül.
Acrine elég sajátos látképpel rendelkezik: az oszlás bármely szakaszában fellelhető hullák feküsznek a koszos utcákon a romos házak és lepukkant üzletek közt.